A segítségnyújtás nem csak munka, vagy kötelességtudat, hanem életmód. Amikor az ember már úgy kel fel minden nap, hogy felteszi magának a kérdést: Tegnap eleget tettem, és ma vajon tudok még többet tenni annak érdekében, hogy jobbá tegyem mások és ez által a magam életét is? - Dr. Mellár Renáta.
Soha nem álltam meg a cél előtt és soha nem értem be középszerű megoldásokkal. Amikor lehetőségem nyílt egy magasabb szintű támogatásban gondolkodni, nem haboztam. Tagja lehettem a Jeruzsálemi Szent Lázár Kórházi Lovagrendnek és a Vakok és Gyengénlátók Fejér megyei Szervezetének elnökeként gondolkodva első lépésben több száz fehér botra adtam be kérelmet és indítottam el a folyamatot ami sikeres volt.
Ezen felbuzdulva élelmiszer támogatásokra indítottam kérelmet és fektettem bele energiát, mert tudom, hogy a látássérültek amit kapnak állami támogatást az semmire nem elég. Kérelmet intéztem a szervezethez és meg is kaptuk a támogatást, majd ugyanezen úton indulva gyárakkal és termelőkkel is felvettem a kapcsolatot.
Jelenleg már egy tagnak aki a szervezetünknél van lassan megélhető a kultúra és mindennapi életük részese lett a Szervezet maga.
Ha pedig holnap reggel felébredek, ugyanazt fogom kérdezni: Mit tehetek ma?